Kobe Bryant tragikus halála az egész sporttársadalmat megrázta. A szurkolók és sporttársak egyaránt megpróbálták, és a mai napig megpróbálják leróni a tiszteletüket az irányába. Mindenki a maga módján teszi ezt. Egyesek szívszorító bejegyzésekkel, novellákkal, versekkel tisztelegtek az emléke előtt, mások elzarándokoltak a Staples Center elé, megint mások egy hozzá köthető tetoválást varrattak magukra. Hamarosan ennek a tiszteletnyilvánításnak a jegyében jelenik meg magyarul a Fekete Mamba életéről szóló könyv.

Az NBA egyik különleges jelensége a csere intézménye. Játékosok, draftcetlik és kézpénz is mozoghat a csapatok között, de csak bizonyos szabályok között. Ezen ügyletek megítélését nagyban befolyásolja, hogy milyen motivációval kötötték az egyes csapatok. Valamilyen magyarázatot minden esetben lehet találni, ha másmilyet nem, akkor valami olyat, ami nem tűnik ésszerűnek. A draftcetlik ugyanakkor annyira kiszámíthatatlanná teszik egy-egy üzlet kimenetelét, hogy sokszor csak évek múlva lehet megítélni, hogy milyen volt egy csere. Néhány esetben egy évtized is kevés ehhez. Alábbiakban egy olyan csere utóéletéről olvashattok, amiben az egyik csapat sztárt szerzett, míg a másik számos kisebb értéket kapott érte.

Sokszor emlegetjük azt a kifejezést, hogy „modern center”, de ez így önmagában nehezen megfogható. A mai ligában szereplő középjátékosokat két csoportba tudjuk sorolni: az egyikbe azok tartoznak, akik csak gyűrűközeli befejezésekre használhatók támadásban, míg a másikba azok, akik valami másban is jók. Ez a „valami más” jellemzően nem (csak) abból áll, hogy a palánknak háttal is ki tud alakítani magának egy helyzetet valaki, hanem a megfelelő passzkészség és/vagy a tripladobás is a repertoár része. Velük, pontosabban azzal foglalkozom, hogy hányan vannak az ilyen típusú játékosok.

Devin Bookert nagyon nehezen tudom megítélni, hogy hol helyezzem el az NBA játékosainak a hierarchiájában. Egyfelől rémisztő abba belegondolni, hogy nemrég múlt még csak 23 éves, de már az ötödik szezonját tölti a ligában. Másfelől azt látom, azt érzem, hogy minden évben fejlődik, változik a játéka, de mindig az az érzésem, hogy „még egy év” kell neki ahhoz, hogy belépjen a szupersztárok sorába. Ideje még bőven van, de először akkor éreztem ezt, amikor még másodéves volt, azóta pedig eltelt 3 év. Mindezt azzal is megfejeli, hogy jelenleg teljesen ellentétes úton indult el a sztárság felé, mint azt várni lehetett tőle.

Kobe Bryant páratlan pályafutásáról bő egy évvel ezelőtt írtam egy hosszabb cikksorozatot. Akkor meg sem fordult a fejemben, hogy ezzel közel a teljes életútját összefoglalom, s nemcsak az első felét. Tragédia, hogy ilyen korán elveszítette őt az NBA és a sporttársadalom. Az ő emléke előtt tisztelegve most átdolgozva újraközlöm ezeket az írásokat, hogy közösen tudjunk rá emlékezni. Az új bejegyzéseket mindig 8:24-kor teszem közzé a blogon. Kronológiai sorrendben haladok, a nyolcadik, befejező részben Bryant pályafutása és – sajnálatos módon – az élete utolsó éveiről olvashattok.

Kobe Bryant páratlan pályafutásáról bő egy évvel ezelőtt írtam egy hosszabb cikksorozatot. Akkor meg sem fordult a fejemben, hogy ezzel közel a teljes életútját összefoglalom, s nemcsak az első felét. Tragédia, hogy ilyen korán elveszítette őt az NBA és a sporttársadalom. Az ő emléke előtt tisztelegve most átdolgozva újraközlöm ezeket az írásokat, hogy közösen tudjunk rá emlékezni. Az új bejegyzéseket mindig 8:24-kor teszem közzé a blogon. Kronológiai sorrendben haladok, a hetedik részben az újabb bajnoki címekig vezető időszakról olvashattok.

Az NBA rajongójaként számomra mindig örömteli, ha egy olyan film készül, amiben nagy szerepet kap a kosárlabdázás. A filmek rajongójaként számomra értelmezhetetlen az a mondat, hogy egy jól sikerült alkotás főszereplőjét 2020-ban még hívhatják úgy, hogy Adam Sandler. Ezzel a kettősséggel ültem le a Csiszolatlan gyémánt (Uncut Gems) elé, amitől végül azt kaptam, amit vártam: egy érdekes sztorit és Adam Sandlert.

Kobe Bryant páratlan pályafutásáról bő egy évvel ezelőtt írtam egy hosszabb cikksorozatot. Akkor meg sem fordult a fejemben, hogy ezzel közel a teljes életútját összefoglalom, s nemcsak az első felét. Tragédia, hogy ilyen korán elveszítette őt az NBA és a sporttársadalom. Az ő emléke előtt tisztelegve most átdolgozva újraközlöm ezeket az írásokat, hogy közösen tudjunk rá emlékezni. Az új bejegyzéseket mindig 8:24-kor teszem közzé a blogon. Kronológiai sorrendben haladok, a hatodik részben a Lakers széteséséről és Bryant magánéleti válságáról olvashattok.

Kobe Bryant páratlan pályafutásáról bő egy évvel ezelőtt írtam egy hosszabb cikksorozatot. Akkor meg sem fordult a fejemben, hogy ezzel közel a teljes életútját összefoglalom, s nemcsak az első felét. Tragédia, hogy ilyen korán elveszítette őt az NBA és a sporttársadalom. Az ő emléke előtt tisztelegve most átdolgozva újraközlöm ezeket az írásokat, hogy közösen tudjunk rá emlékezni. Az új bejegyzéseket mindig 8:24-kor teszem közzé a blogon. Kronológiai sorrendben haladok, az ötödik részben Kobe első 3 bajnoki címének a körülményeiről olvashattok.

Kobe Bryant páratlan pályafutásáról bő egy évvel ezelőtt írtam egy hosszabb cikksorozatot. Akkor meg sem fordult a fejemben, hogy ezzel közel a teljes életútját összefoglalom, s nemcsak az első felét. Tragédia, hogy ilyen korán elveszítette őt az NBA és a sporttársadalom. Az ő emléke előtt tisztelegve most átdolgozva újraközlöm ezeket az írásokat, hogy közösen tudjunk rá emlékezni. Az új bejegyzéseket mindig 8:24-kor teszem közzé a blogon. Kronológiai sorrendben haladok, a negyedik részben Phil Jackson és Tex Winters Lakershez igazolásának a körülményeiről olvashattok.