A jelenleg érvényes szabályok szerint szinte lehetetlen közvetlenül a középiskola után az NBA körforgásába bekerülni. Úgy tűnik, hogy ez félig-meddig megváltozik a közeljövőben, legalábbis erre utal, hogy az NBA fiókligájának számító G Ligában létrehoztak egy csapatot azzal a céllal, hogy a legtehetségesebb végzős középiskolásoknak alternatívát nyújthasson az NBA az egyetemekkel szemben. Az elmúlt években több játékos is kereste a különböző kiskapukat. Többen is profinak álltak Európában, Ázsiában vagy Ausztráliában, de olyan játékos is akadt, aki inkább kiült egy évet és egyénileg készült mindaddig, míg nem jelentkezhetett az NBA draftjára. Ugyanakkor nem volt ez mindig így, egészen 2005-ig a középiskola után is jelentkezhettek a kosarasok a draftra. Az utolsó két ilyen játékosbörzén nagyon elburjánzott a helyzet, a 119 kiválasztott közül 17 is ebbe a kategóriába esett. Megnéztem, hogy mire vitte ez a 17 játékos.
Az 1995-ös játékosbörzéig mindössze 3 játékost draftoltak közvetlenül a középiskola után. Ez a szám lehetne nagyobb is, elég csak Moses Malone példáját megnézni, aki azért nem esik bele ebbe a kategóriába, mert az NBA mellett párhuzamosan futó ABA-ben kezdte meg a profi pályafutását. Szintén az ABA-ben lett sztár Connie Hawkins is, aki egy fogadási botrány érintettjeként nem kerülhetett az NBA-be évekig, és emiatt sem választotta ki őt senki sem az 1964-es drafton. Hivatalosan Reggie Harding az első olyan játékos, akinek ez sikerült, bár az ő esete is érdekes. 1962-ben elvitte a Detroit Pistons, ugyanakkor az NBA nem engedte, hogy leigazolják őt. Az akkori szabályok úgy szóltak, hogy azokat a játékosokat le lehet draftolni, akik nem terveznek egyetemre menni, de csak azután lehet őket leigazolni, hogy legalább egy év eltelt a középiskola befejezése után. 1963-ban aztán ismét draftolta őt a Pistons, és ekkor már akadály nélkül szerződtethették.
Arra egészen 1975-ig kellett várni, hogy valaki az utolsó középiskolai évét követő szezonban már az NBA-ben lépjen pályára. Ebben az évben a Philadelphia 76ers az első kör 5. választási jogával megszerezte Darryl Dawkinst. A fiatal játékos hamar közönségkedvenc lett, köszönhetően a hatalmas zsákolásainak. 14 szezont húzott le a ligában, legjobb idényében 16,8 pontos átlagot tudott hozni. Az utolsó évei már a sérülésekről szóltak. Így is sokkal emlékezetesebb az ő NBA-s pályafutása, mint amit a szintén 1975-ben draftolt Bill Willoughby fel tud mutatni. Neki a legjobb szezonja az 1981/1982-es volt, amikor pályafutása legnagyobb perc- (21,4) és pontátlagát (7,8) hozta. Neve viszont sokaknak ismerősen csenghet, ugyanis ugyanígy hívták a Három óriásplakát Ebbing határában című filmremekben Woody Harrelson karakterét.
Az áttörést Kevin Garnett 1995-ös draftolása hozta. Finoman mondva is jó döntésnek bizonyult a kiválasztása, ezért az 1996-os draft előtt már valamivel nagyobb figyelem övezte a végzős középsikolásokat. A 13. helyen elkelt Kobe Bryant, majd a 17. pozícióban Jermaine O'Neal. 1997-ben ismét sikerült belenyúlni a tutiba, ebben az évben ugyanis Tracy McGrady volt a nagyon fiatal sztárja a börzének. Noha nem tartom a legjobb fokmérőnek az All-Star kiválasztások számát, de ez a 4 játékos összesen 46 meghívást gyűjtött össze pályafutása során. 1998 már 3 kiválasztottat tartogatott magában. Al Harrington egy korrekt pályafutást lehozott, és némileg meg is előzte a korát, magasember létére is jó triplázónak számított. (Főleg pályafutása második felében.) Rashard Lewis egyértelműen felülmúlta az ő karrierjét, a 2002/2003-as szezontól kezdve 7 éven át átlagolt 19,1 pontot 39%-os triplázással. Korleone Youngnak viszont mindössze 3 meccs és 15 perc jutott a Detroit Pistonsban.
A következő 2 évben két-két középsikolást választottak ki, név szerint Jonathan Bendert, Leon Smith-t, Darius Milest és DeShawn Stevensont. Egyikük sem váltotta meg a világot, meg sem kövezítették a néhány évvel korábban draftoltak szintjét, de azért az utóbbi kettő, és főleg Stevenson nagyon szép karriert hozott le. 2001-ben olyasmi történt, amit addig nem látott az NBA: középiskolás 1/1, sőt, az első 4 pickből 3 középiskolás játékos volt. Mint tudjuk, Kwame Brown kiválasztása nem sült el valami jól, Tyson Chandler viszont erősítette azt a tendenciát, hogy legalább korrekt pályafutásra azért lehet számítani ezektől a kosarasoktól. Chandler bajnok, Év védője és All-Star volt, úgyhogy ez a „korrekt” még degradáló is az esetében. Ő ráadásul még mindig aktív, nem úgy, mint Brown vagy az utánuk elkelő Eddy Curry vagy DeSagana Diop. A második körös Ousmane Cisse szerződésig sem jutott. A csapatok azon lelkesedése fogyni látszott, ami az 1995 és 1997 között draftoltak pályafutásának alakulásából fakadt, de 2002-ben azért a Phoenix Suns csak kifogott egy hatszoros All-Star-t Amar'e Stoudamire személyében.
2003-ban jött LeBron James és ismét mindenki megbolondult. Az ő helyzete azért volt különleges, mert az esetében sokkal nagyobb valószínűséggel lehetett feltételezni, hogy az NBA-ben is nagyszerű játékos lesz, mint azt lehetett gondolni az előző évek középiskolás draftoltjainál. Ugyanezen a börzén elkelt még 4 ilyen játékos. Közülül Kendrick Perkins vitte a legtöbbre. Travis Outlaw hozott néhány korrekt szezont, 11 év az NBA-ben már önmagában is szép. Ndudi Ebinek viszont csak 19, míg James Langnak mindössze 11 meccs adatott a legerősebb ligában. A csapatok ugyanakkor csak azt látták, hogy LeBron James mennyire jó a középiskola után, és azt is látták, hogy azért a korábbi években is néha bejött valakinek, hogy onnan szerezzen játékost, és kisebb ámokfutásba kezdtek a következő két évben.
Az NBA történetében 45 játékost draftoltak közvetlenül a középfokú tanulmányaik befejezése után. Ebből a 45 kosarasból 17 a 2004-es vagy a 2005-ös börzén kelt el. Lássuk, hogy kik ők és mire vitték a ligában:
Dwight Howard, 2004 1/1
Övé a legsikeresebb pályafutás ebből a mezőnyből, 3 alkalommal is megválasztották az Év védőjének. 8 All-Star kiválasztás, 8 All-NBA tagság, a 2011-es MVP-szavazás második helyezettje. 1106 lejátszott meccse is beszédes, ahogyan a 16,8 pontos, 12,3 lepattanós, 1,9 blokkos karrierátlagai is. Még aktív, a 2019/2020-as szezon során a Los Angeles Lakers hasznos cseréje.
Shaun Livingston, 2004 1/4
Az elmúlt 15 év egyik legnagyobb „mi lett volna, ha?” kérdése az övé, mindössze 21 évesen szenvedett olyan sérülést, ami után már az is kisebb csodának számít, hogy ismét járni tud, nemhogy az, hogy hasznos játékos lett a ligában. Sokáig kereste csak a helyét, a 2013/2014-es idényben viszont a félresikerült Brooklyn Nets-projekt egyik üde színfoltja volt, pályafutása utolsó 5 évében pedig a Golden State Warriors meghatározó cserejátékosa lett. 2019 nyarán 3 bajnoki címmel vonult vissza.
Robert Swift, 2004 1/12
A folyamatos térdsérülések tönkretették a pályafutását, 5 év alatt 97 meccsen tudott pályára lépni. 2011-ben felhagyott a kosárlabdázással, majd alkohol- és drog- és súlyproblémái lettek. 2018-ban a spanyol ötödosztályban kezdett el játszani. Úgy tűnik, hogy összeszedte magát.
Sebastian Telfair, 2004 1/13
Korrekt csereirányítóhoz méltó számokat hozott az NBA-ben, noha az első éveiben próbálkoztak vele kezdőként is. Pályafutása során 21,5 percet, 7,4 pontot és 3,5 gólpasszt átlagolt. 2015-re kopott ki végleg a ligából. 2007-ben és 2017-ben is előállították fegyverbirtoklásért.
Al Jefferson, 2004 1/15
Éveken át a liga egyik legjobb támadócentere volt, a 2007/2008-as szezontól kezdve 7 idényen át átlagolt 19,7 pontot és 10,1 lepattanót. A 2013/2014-es szezon végén bekerült a liga harmadik ötösébe, sőt, még az MVP-szavazáson is a 8. helyen végzett, de ezt követően nagyon gyorsan kikopott a ligából. A lassúsága melllett a pontszerzési hatékonysága és a védekezési képességei is hozzájárultak ahhoz, hogy a 2017/2018-as szezon után már senki se adjon neki szerződést.
Josh Smith, 2004 1/17
A korszak egyik legsokoldalúbb kosarasa, minden fantasy-tulajdonos kedvence. Szinte mindent tudott, amit egy modern négyesnek tudnia kell. Tudott védekezni (1,9 blokk, 1,2 labdaszerzés), passzolni (3,1 gólpassz), ráadásul kivételes atletikai képességekkel is rendelkezett. Egyetlen hibája az volt, hogy elhitte magáról, hogy jó triplázó. Pályafutása során 450/1578-at dobott, ami egy masszív 28,5%-ra elég. A 2015/2016-os szezon óta mindössze 3 meccs és 12 perc jutott neki a ligában.
J. R. Smith, 2004 1/18
Tipikus hatodik ember a pályafutása legnagyobb részében, bármikor képes volt berámolni 20-25 pontot, ugyanakkor a 2/11-es mezőnymutatók sem álltak távol tőle. 2016-ban bajnok lett Clevelandben, majd szintén náluk játszotta le eddigi utolsó NBA-s meccsét is az előző szezonban. 1929 bedobott triplájával a vonatkozó örökranglista 13. helyét foglalja el.
Dorell Wright, 2004 1/19
Pályafutása első 5 évében mindössze 139 meccsen lépett pályára. Egyetlen igazán kiemelkedő szezonját a 2010/2011-es idényben futotta a Golden State Warriors játékosaként, ahol 16,4 pontot, 5,3 lepattanót és 3 gólpasszt átlagolt. Ez volt az egyetlen idénye, amikor 82 meccset játszott, ezeken 38,4 percet tölthetett pályán. Utóbbi is óriási karriercsúcs, a második legmagasabb percátlaga 27. Utoljára a 2015/2016-os szezon során játszott a legerősebb ligában.
Martell Webster, 2005 1/6
10 évet töltött a ligában, ami alatt 8,7 pontos karrierátlagot tudott összelapátolni. Meccsenként bedobott átlag 1,4 triplát 38,2%-kal, erre mindenképpen büszke lehet. Pályafutását több sérülés is befolyásolta. Utoljára a 2014/2015-ös szezonban tudott pályára lépni. 2017-ben még kapott egy edzőtábor-meghívót, de 5 nappal később a visszavonulás mellett döntött.
Andrew Bynum, 2005 1/10
A liga történetének legfiatalabban draftolt játékosa, 17 évesen és 244 naposan választották ki. Kétszeres bajnok a Los Angeles Lakers kezdő centereként. 2012-ben 18,7 pontot és 11,8 lepattanót átlagolt. All-Star lett és bekerült a liga második ötösébe. Folyamatosan sérülések hátráltatták, utoljára a 2013/2014-es idényben kapott lehetőséget 26 meccs erejéig. Még mindig csak 32 éves.
Gerald Green, 2005 1/18
A 2008/2009-es szezont követően kikopott a ligából, 2 évre Oroszországba igazolt. 2012 februárjában a New Jersey Nets adott neki ismét lehetőséget, 31 meccs alatt 12,9 pontot átlagolt 39,1%-os triplázás mellett. A 2013/2014-es szezon során a Phoenix Suns játékosaként 15,8 pontot átlagolt 40%-os triplázással. Ezt ugyan nem tudta megközelíteni azóta, de minden évben talált magának olyan csapatot, amiben a cseresor egyik meghatározó embere lehetett. A 2019/2020-as szezon előtt műtéten esett át, ebben az évben pályára sem léphetett eddig. Jelenleg nincs csapata.
C. J. Miles, 2005 2/34
Tipikus „20 perces” játékos, akit bármikor be lehet tenni, hogy kicsit széthúzza a pályát. Pályafutása során 9,6 pontot átlagolt 35,8%-os triplázással. Legszebb éveit az Indiana Pacersnél töltötte, ahol 3 idény alatt 12 pontot átlagolt, miközben bedobott 2,2 triplát 37,4%-kal. Jelenleg szabadon igazolható, az idény elején a Washington Wizards játékosa volt.
Ricky Sánchez, 2005 2/35
Sosem kapott szerződést az NBA-ben. Játékjogát négyszer cserélték tovább, legutóbb 2013-ban.
Monta Ellis, 2005 2/40
12 évet húzott le a ligában, ami alatt 17,8 pontot és 4,6 gólpasszt átlagolt. Pályafutásáról hosszabban is megemlékeztem az alábbi cikkben.
Lou Williams, 2005 2/45
Minden idők egyik legnagyszerűbb hatodik embere. Az első két szezonjában még nem kapott sok lehetőséget, viszont azóta stabilan szállítja a pontokat a kispadról beszálva. Először a 2014/2015-ös szezon után kapta meg a legjobb hatodik embernek járó elismerést a Toronto Raptors játékosaként, majd az elmúlt két évben ismét ő nyerte ezt a díjat. Mióta a Los Angeles Clippers játékosa, 214 meccs alatt 20,6 pontot átlagol 56-os TS% mellett.
Andray Blatche, 2005 2/49
Még mielőtt bemutatkozott volna a ligában, meglőtték. A 2013/2014-es szezonig volt NBA-játékos, majd ezt követően Kínába igazolt. Visszaút már nem volt számára. A legjobb szezonjában 16,8 pontot és 8,2 lepattanót átlagolt, míg a teljes ligában töltött idejét nézve 10,1 pontot és 5,4 lepattanót hozott meccsenként.
Amir Johnson, 2005 2/56
870 meccse alatt átlag 21,1 percet töltött parketten, de értékét nem tükrözik megfelelően a 7 pontos, 5,4 lepattanós, 1 blokkos átlagok. Egész pályafutása alatt két lábon járó energy guy volt, aki minden labdáért úgy ment, mintha az lenne a meccs legfontosabb labdabirtoklása. A 2018/2019-es szezonig mindig volt csapata, viszont a mostani idény előtt/alatt még egy csapattól sem kapott lehetőséget.
Összességében elmondható, hogy többségüknek összejött egy szép pályafutás a ligában, ugyanakkor olyan sztár egyikükből sem lett, mint LeBron James, Kobe Bryant vagy Kevin Garnett. Nem tudhatjuk, hogy milyen hatással lett volna a pályafutásukra, ha legalább egy évet eltöltenek valamelyik egyetem kötelékében, de nem ördögtől való gondolat, hogy egy-két esetben pozitív hatással lett volna. Igazán nagy sztár egyedül Dwight Howard lett ebből a 17 kosarasból, ő viszont már az első éveiben is jó számokat hozott, főleg a korához képest.
A 2005-ös Kollektív Szerződésben megegyezett abban a liga a játékosokkal, hogy csak azokat lehet kiválasztani, akik a draft évében betöltik a 19. életévüket, illetve legalább egy éve befejezték a középiskolát. (Utóbbi csak az amerikai oktatási rendszerben tanulókra vonatkozik ebben a formában, a nemzetközi játékosokra ez utóbbi nem érvényesíthető az eltérő oktatási rendszerek miatt.) Az elmúlt 15 évben 3 játékos mégis áttört a pajzson. Az NBA ugyanis kivételes esetekben megengedheti, hogy valaki hamarabb is jelentkezzen.
2015-ben a Dallas Mavericks az 52. helyen draftolta azt a Satnam Singh-et, aki ugyan Floridában járt középiskolába, de abban az évben már a 20. születésnapját ünnepelhette. Thon Maker is jelentkezhetett a draftra, ő viszont másik utat választott, a szokásosnál egy évvel hamarabb végzett a középiskolával, ezért már 2016-ban kitelt neki az egy év várakozási idő. Anfernee Simmons pedig 2018-ban kelt el a középiskolából érkezve. Ő a végzés után eltöltött egy extra évet egy másik középiskolában, ezért kaphatta meg az NBA-től az engedélyt, hogy jelentkezzen. Simmons eddig az utolsó játékos, aki innen került a ligába.
Kiemelt kép forrása: Clutch Points
Adatok forrásai: Basketball-Reference, Google minden mennyiségben
