Számomra valahol még az MVP-címnél is nehezebben megfogható az Év Védője díj, mert szinte lehetetlen összehasonlítani egy festéket védő centert egy vérszívó perimétervédővel. Az egy egész jó alapvetés lehet, hogy olyan csapatból kell jönnie a díjazottnak, ami a liga felső harmadához tartozik védekezésben. Kivételek persze akadnak, idén például a Utah Jazz centere, Rudy Gobert úgy végzett az első 3 hely valamelyikén, hogy közben a csapata a 11. pozíciót foglalta el március 12-én Defensive Ratingben. Tőlük egyértelműen ő lehet a jelölt, de mi a helyzet a top 10-es védekezést hozó csapatokkal?

Elöljáróban: az NBA a szezon újraindítása előtt megtartotta az év végi díjakról a szavazást. Az Év Védője elismerést a képen látható 3 úriember egyike viheti haza a leállás előtti teljesítményéért. Ezen fellelkesedve megpróbáltam összeszedni, hogy rajtuk kívül még kiknek a neve merülhetett fel a díj kapcsán. Az egyetlen kritériumom az volt, hogy a jelölt top 10-es védekezést hozó csapatban játsszon. A statisztikák közül, ahol egyszerűen meg lehetett oldani, a március 12-i állást vettem figyelembe, míg néhány esetben sajnos belerondított a képbe az azóta lejátszott néhány meccs is. Az előbbi kategóriába esik a Defensive Rating, az ellenfél mezőnyszázaléka, valamint az, hogy a jelölt hány dobás ellen védekezett meccsenként. Az utóbbi kategóriába került az ESPN Defensive Real Plus-Minus (DRPM) statisztikája, az NBA Math Defensive Points Saved (DPS) adatai, és a bball-index Defensive Player Impact Plus-Minus (D-PIPM) mutatói. (Az utolsónál lehetett volna szűrni, de macerás lett volna, elnézést a lustaságomért. Nagyságrendileg azért így is reális képet fog mutatni.)

+1.: Utah Jazz – Rudy Gobert

A Jazz a 11. helyen zárt védekezésben, ami valahol szégyenletes, ha abból indulunk ki, hogy a kategória kétszeresen megválasztott királya továbbra is náluk játszik. 108,8-es Defensive Ratingjük pozitív irányba mozdult, amikor Gobert pályán volt, vele 106,8-et hoztak. Ami az igazán meglepő, hogy nélküle is 108,1-et tudtak felmutatni. Az anomália feloldása egyszerű, 2 meccsen egyáltalán nem lépett pályára, ezért lehet 108,8 alatti mindkét érték. A csapat védekezését Onovan „there is no D” Mitchell gyilkolta, vele 109-es értéket hoztak, nélküle 100,8-est. Tavaly ezek a számok az ő esetében 103,7 és 104,1 voltak, míg Gobertnél 103,6 és 104,7. Átlagosan 20,4 dobásnál volt ő a legközelebbi védő (ligaelső), és ezeket 40,2%-kal értékesítették a próbálkozók. Tavaly ugyanez 17,9, illetve 44,9% volt. Tavalyelőtt 16,1 és 45,4%. Gobert vezeti az ESPN DRPM mutatójában a ligát 5,05-dal, míg a D-PIPM szerint a 3. legjobb 3,43-os értékkel. 

10.: Orlando Magic – ???

A Magic legjobb védője egyértelműen Jonathan Isaac, de a fiatal erőcsatár mindössze 31 meccsen tudott pályára lépni. Aaron Gordon egész korrekt egyéni védő, 10,3 kísérletből 44,2%-kal dobnak ellene, ugyanakkor a csapatvédekezésnek ő az egyik fő kerékkötője. Vele 110,1-es Defensive Ratinget hoznak, nélküle 102,5-est. Nem is érdemes tovább ragozni, nincs olyan játékosuk, aki megérdemelné a díjat.

9.: Oklahoma City Thunder – ???

Az On/Off mutatók alapján Dennis Schröder az OKC legjobb védője (vele 103,1, nélküle 113,6 DRTG), a dobások elleni védekezésben pedig Terrance Ferguson (9,3 dobás, 42,9%). 2,31-os DRPM mutatójával Chris Paul 28. a ligában.  D-PIPM-ben Nerlens Noel viszi náluk a prímet, 2,41-dal a 13. Az Orlandohoz hasonlóan náluk is inkább a csapatvédekezés a jó, náluk sincs kiemelkedő jelölt.

8.: Brooklyn Nets – a legszívesebben pofán verném magam azért, hogy őt írom, de DeAndre Jordan???

A D-PIPM kiforrottságát mutatja, hogy ezen mutató szerint DeAndre Jordan a Nets legjobb védője, ami a 19. helyre rangsorolja a ligában. DRPM alapján is ez a helyzet, ugyanakkor ebben a mutatóban az előkelő 134. pozíciót birtokolja. Vele 105,8 a Defensive Nets Rating, nélküle pedig 108,7. Meccsenként átlag 9,8 dobásnál volt ő az elsődleges védő, és mindössze 40,5%-kal dobtak róla. Az éremnek viszont van egy olyan oldala is, hogy csupán 22 percet átlagolt a szezon során, nem lehet azzal vádolni, hogy ő lett volna a Nets legfőbb pillére. Jarrett Allen számai minden téren rosszabbak, és mást sem lehetne azzal vádolni, hogy All-Defensive kaliberű idényen lenne túl. David Nwaba azért érdemel egy említést. (Ez a mondat volt az.)

7.: Indiana Pacers – Myles Turner

Myles Turner szép csendben egy nagyon korrekt szezont hozott védekezésben. Szerette őt a DRPM (10., 3,24), a D-PIPM (7., 2,72) és egy kicsit a Defensive Rating is. Utóbbinál vele 106,2 volt a Pacers, míg nélküle 107,5, viszont ettől kicsit nagyobb különbséget jelentett Malcolm Brogdon jelenléte (105,7 és 108). Turner meccsenként 13,4 dobással nézett farkasszemet, és ezek 46,1%-kal estek be. Korrekt szezon, minimum borderline All-Defensive szint, de nem Év Védője kaliber.

6.: Philadelphia 76ers – Joel Embiid

A 76ers sok problémával küszködött a szezon során, de többnyire a védekezésük rendben volt. (Ezen a ponton szükségesnek érzem ismételten hangsúlyozni, hogy szigorúan a buborék előtt lejátszott meccsek alapján.) A szezon elején Ben Simmons mutatott nagyon szép dolgokat a periméteren, míg Joel Embiid sokkal csendesebbnek tűnt hátul, mint az előző években, de ez nem jelenti azt, hogy ne lett volna jó, amit csinált. Senki sem volt akkora hatással a Philly védekezésére, mint ő, legalábbis ezt mutatja a Defensive Rating. Vele ligaelitnek számító 101,4-et hoztak, míg nélküle 109,4-et. Más statisztikák ugyanakkor nem szerették őt ennyire, 15,5 alkalommal próbálkoztak ellene, amiből az esetek 48,3%-ában kosár is lett. DRPM-ben 84. lett, D-PIPM-ben 22. Ami Ben Simmonst illeti, ellene 11,7 dobást vállaltak, amik 41,3%-kal estek be, viszont a Defensive Rating alapján jobb volt nélküle a 76ers (106,9 és 105,7). D-PIPM-ben 57., DRPM-ben 160. lett a ligában.

5.: Los Angeles Clippers – Kawhi Leonard

A Clippers esetében felemás képet mutatnak a statisztikák, hogy Patrick Beverley vagy Kawhi Leonard gyakorolt-e nagyobb hatást védekezésben. Végül azért esett Leonardre a választásom, mert Beverleyt túlértékelt védőnek tartom többet és jobban védekezett az ellenfelek dobásai ellen, illetve az ő hiányában kicsivel többet esett vissza csapata Defensive Ratingje. A kevés pályáralépést sem hozhatom fel ellene, ugyanis 51 meccset hozott a szezon felfüggesztéséig, míg például a fentebb említett Embiid csak 43 alkalommal volt bevethető. A 40,2%-os védekező mezőnyszázalak mindenhonnan nézve elit.

4.: Boston Celtics – Marcus Smart

Úgy gondolom, hogy Smart és Tatum is joggal keveredhet bele egy olyan párbeszédbe, ami az előző alapszakasz legjobb védőiről szól. Kettejük között nehéz különbséget tenni, de összehasonlítani sem túl könnyű őket, mert más stíust képviselnek. Smart tipikus pióca, aki védekezés közben az ellenfele agyára is megy, míg Tatum valamivel halkabban és kevésbé látványosan teszi a dolgát hátul. A Boston védekezése ugyanakkor nemcsak miattuk jó, hanem főleg Brad Stevens miatt, de egy másik csapatnál még nagyobb jelentőséget nyilvánítok az edzőnek a védekezés összerakásában, ezért nem itt lövöm el azt a poént, hogy Stevens csapata legjobb védője. Azért vettem előrébb Smartot, mert ő tipikusan az a védő, akinek szerintem számokkal nem mérhető hatása is van a csapatára. A hustle statisztika próbálkozik ezzel, de nem címkézném fel, hogy csak amiatt kiemelkedő, mert kúszik-mászik a pályán.

3.: Los Angeles Lakers – Anthony Davis???

A Lakers is abban a helyzetben van, mint az előző két csapat, hogy a jellemzőbb statisztikák egy részében egy játékos a kiemelkedő (LeBron James), míg egy másik részében egy másik (Anthony Davis). Az aranysárga-lilák csapatvédekezése akkor a jobb, amikor James pályán van, viszont egyéni védőként nála sokkal nagyob hatást gyakorol Davis. A kis táblázatból ez nem látszódik ilyen részletesen, de a Lakers Defensive Ratingje 105,6 olyankor, amikor AD pályán van, míg 103,6 olyankor, amikor nincs. Ehhez jön hozzá, hogy James játszatásakor ez az érték 103, míg nélküle 106,6. 

Kettejük esetében nagyon jól megmutatkozik, hogy mi a probléma az Év Védője díjjal: mindketten nagyon jók a védekezés bizonyos elemeiben, de ezeket az elemeket nem lehet összehasonlítani. A számok alapján a Lakers csapatvédekezése inkább James miatt jó, de ha nem lennének körülötte jó egyéni védők (Davisen kívül is), akkor nem foghatná össze a védekezést. Ha pedig Davis egy kevésbé jól védekező csapatban hozná a számait, akkor a hajára kenhetné, hogy ellene amúgy pocsékul dobnak. Éppen ezért vannak ambivalens érzéseim amiatt, hogy melyiküket kellene inkább díjazni, ha egyáltalán kellene, de a Lakers szempontjából sokkal fontosabb volt az alapszakaszban, hogy amit hátul csináltak, az végső soron nagyon jó volt.

2.: Toronto Raptors – Nick Nurse (Marc Gasol???)

A Toronto Raptorsnál nagy bajban vagyok, mert sok játékos esetében nem tudom eldönteni, hogy valóban annyira jó védő, mint amilyennek a játéka és a számai alapján tűnik, vagy Nick Nurse találja meg annyira jól mindenki szerepét, hogy a közepes védők is elitnek tűnnek. Egy-egyben például Marc Gasolon néha már érzem az öregedés jeleit, de a Defensive Rating alapján ő határozza meg a csapatvédekezést. Pascal Siakamnál ennek az ellenkezőjét érzem, nincs mindig tökéletes helyen, de ellene kísérleteznek a legtöbbször (14,4/meccs), és csak 40,8%-kal dobnak vele szemben. DRPM-ben és D-PIPM-ben szintén Gasol a legjobb, előbbiben 7., utóbbiban 8. a ligában. DPS-ben 18., viszont itt OG Anunoby a 12. Norman Powell ellen 37,8%-kal dobnak az ellenfelek.  Fred VanVleet olyan, mint egy pióca. Serge Ibaka Serge Ibaka. Kyle Lowry harcolja ki a legtöbb támadóhibát. Valahogy mindig jó helyen van, és ez valamilyen szinten mindenkire igaz. Ezt pedig Nick Nurse komponálta meg.

1.: Milwaukee Bucks – Giannis Antetokounmo

Ide most általánosságban kellene írnom Giannis és a Bucks védekezéséről, de inkább kihagyom ezt a lépést, és inkább egyből azzal foglalkozok, hogy miért ő az év védője.

Ha csak a Lakers két sztárjához hasonlítjuk, akkor azt látjuk, hogy Antetokounmpo gyakorlatilag annak az ötvözete, amiben James jó, illetve amiben Davis jó, csak szinte mindenben még jobb. Amikor pályán volt, a Bucks 96,5-es Defensive Ratinget hozott. A legtöbb fejlettebb statisztikai mutató is őt szereti a legjobban, a Lakerses párhuzamhoz visszatérve pedig több dobás ellen védekezik, mint Lebron, illetve alacsonyabb százalékon tartja az ellenfeleit, mint Davis. (Általában rühellem az ilyen kifordított statokat, ahol csak azt hasonlítják össze, amiben jobb az illető, és itt is csak a ténymegállapító szemléltetés miatt emeltem ki ezeket.) A teljes kép kedvéért: Jamest jobban szereti az ESPN DRPM mutatóta.

Brook Lopezt azért emeltem bele a táblázatba, mert azt a szerepet, amit be kellett töltenie az alapszakasz során, gyönyörűen ellátta. A gyűrű közelében príma munkát végzett, nagyszerűen egészítette ki Giannis védekezését.

Reális az első 3?

Úgy gondolom, hogy összességében nem lőttek nagyon mellé azok a szakírók, akik Giannis Antetokounmpo, Anthony Davis és Rudy Gobert trióját szavazták meg valamilyen sorrendben az év 3 legjobb védőjének. Leginkább Gobert előkelő helyezése lehet kérdőjeles, miután csapatszinten a Jazz nem muzsikált valami jól, ugyanakkor amellett is lehet érvelni, hogy ez nem miatta volt, sőt, neki köszönhető, hogy nem voltak még gyengébbek hátul. Említés szintjén Bam Adebayo nevét is illik idekarcolni, mivel bőven megütötte azt a szintet, mint néhány feljebb elhangzó társa. Nála is csak az szúrja a szememet, hogy a Heat csak 14. lett védekezésben.

Gobert helyett el tudnám képzelni az első hármasban valamelyik bostonit, LeBron Jamest, Kawhi Leonardöt vagy egy Hail Maryvel Joel Embiidet és Myles Turnert is, és akkor nem próbáltam megerőszakolni magam, hogy egy valakit kiemeljek a Toronto gépezetéből. Elfogadhatónak tartom Gobert ilyen magas helyezését, de csak addig, amíg ez a 3. helyről szól. Nálam Antetokounmpo és Davis is veri őt. A görög mondjuk mindenki mást is. (Bocs, Mo.)

Kép forrása: ESPN

Adatok forrásai: stats.nba.com, ESPN RPM, bball-index PIPM, NBA Math DPS