Egy rosszul sikerült év után könnyedén megbélyegezik azt a játékost is, aki korábban sorra szállította az elfogadható, esetleg a kifejezetten jó szezonokat. Ezt tetézni szokta, ha a játékos pont a nagy szerződés megkapása után esik vissza, ekkor szoktak előkerülni azok a vádak, hogy a biztos anyagi háttér tudatában már nem teszi magát oda az illető, csak akkor, ha szerződése utolsó évében jár. Ma viszont egy olyan játékos kerül célkeresztbe, akinek az esetében szerintem ez nem így történt, hanem egyszerűen csak rosszul sikerült az előző éve, idén pedig ennek a béklyóit cipeli.

Természetesen most sem egy játékosról lesz szó. A másik oldalon egy olyan kosaras kap helyet, aki érzésem szerint az előző idényben szintén rosszabbul teljesített önmagához képest, ugyanakkor ez kevésbé volt látványos esetében.

Az adatok elsődleges forrása az NBA hivatalos oldala, a számok 100 támadásra kivetítve értendőek. A két játékos neve rejtve marad a cikk végéig, ott viszont ugrólink vezet az arcképükhöz. 

A játékosok alapvető statisztikai mutatói:

Hasonlóan lepattanóznak, továbbá nagyságrendileg ugyanannyi személyi hibával dolgoznak mindketten, ugyanakkor a hasonlóságok itt ki is merülnek. Amíg a bal oldali játékos egy fokkal jobban igyekszik kiszolgálni társait, addig riválisa inkább a pontszerzésre irányít kicsit nagyobb figyelmet. A bal oldali játékos sokkal több labdát szerez, dobást blokkol.

Így alakulnak a dobásmutatók:

Ezek a számok még árulkodóbbak azt illetően, hogy két eltérő játékstílust képviselnek alanyaink. Amíg a jobb oldali játékos triplákkal is szeret kísérletezni, addig riválisa játékából ez a játékelem szinte teljes egészében hiányzik. Ehelyett többször jut el a büntetővonalra, bár a hatékonysága nem éri el a jobb oldali játékosét ebben a szegmensben. Ha figyelembe vesszük a mezőnykísérletek száma közti különbséget, akkor annak fényében már nem is olyan nagy a különbség a szerzett pontokat illetően. 

Ahonnan pontjaikat szerzik:

Az eddigiek fényében számítani is lehetett a látottakra, a bal oldali játékos pontjainak döntő többségét a jelenlegi trendek szerinti hatékonynak tekintett helyekről szerzi. (Statisztikai kimutatások szerint a legkevésbé hatékony a középtávolról eleresztett dobás. Ettől függetlenül egy játékos sokoldalúságát gyarapítja, ha innen is eredményes tud lenni.) A jobb oldali játékos pontjainak negyedét a festék és a triplavonal közti részről szerzi, ugyanakkor ő is a gyűrű közeléből szerzi pontjainak többségét. 

Ahogyan szerzik a pontjaikat:

Egyik játékosnak sem okoz különösebb problémát saját magának kialakítani a dobóhelyzetet, mindketten nagy gyakorisággal támaszkodnak erre a fegyverükre. Ugyanakkor a bal oldali játékos még így is többet támaszkodik társai kiszolgálására, míg a jobb oldali játékos esetében ez elsősorban a triplák esetében mondható el. Ennek fényében a gyengébb mezőnyhatékonyság is más megvilágításba tud kerülni.

Ezt mutatják a fejlettebb statisztikai mutatók:

Ezek az adatok is azt mutatják, hogy a bal oldali játékos sokkal többet foglalkozik a társak kiszolgálásával, ugyanakkor a gólpasszokhoz viszonyított eladott labdák számához viszonyítva nem nevezhető jobb passzolónak riválisánál, ebben a mutatóban elenyésző különbség van közöttük. ami igazán érdekes (bár a fentiek után nem meglepő), az a hatékonyságbeli különbség, továbbá a jobb oldali játékost sokkal többet használja csapata. Ezt követően érdemes azt is megnézni, hogy miként teljesítenek csapataik, amikor ők pályán vannak:

Amikor a bal oldali játékos pályán van, csapata támadójátéka nagyon magas szintet képvisel, ehhez viszonyítva pedig kifejezetten jó védekezés is társul. Ezzel szemben a jobb oldali játékossal csapata nagyszerűen teljesít védekezésben, ugyanakkor összességében csak alig jobbak akkor, amikor ő a pályán van. Amikor nincsenek pályán, csapataik erre képesek idén:

A jobb oldali játékos csapata hozzávetőlegesen ugyanazt képes nyújtani a pálya mindkét végén, függetlenül attól, hogy alanyunk éppen pályán van, vagy a padon tölti megérdemelt pihenőjét. (Nélküle ugyanannyival jobbak támadásban, mint amennyivel rosszabbak védekezésben.) Ezzel szemben a bal oldali játékossal soraiban csapata kategóriákkal jobb támadójátékot képes felvinni a parkettre, mint nélküle, ráadásul ez egyáltalán nem megy a védekezés rovására, még egy hajszállal az is jobb vele, mint nélküle.

Szereposztás:

Bal oldali játékos, jobb oldali játékos

Utószó:

Ez az összehasonlítás elsősorban a bal oldali játékos miatt született meg, főként az ő teljesítményére szerettem volna felhívni a figyelmet. Ettől függetlenül nem szerettem volna eltérni az eddigi formátumtól, miszerint mindig két játékos került eddig górcső alá. (Ettől függetlenül a jövőben előfordulhatnak olyan írások is, amelyekben csak egy játékosról lesz majd szó.) Mellé párba azért a végül bemutatott játékost választottam, mert szerintem a neki szánt szerepet ő is nagyszerűen tölti be csapatában, még ha nem is ugyanolyan hatékony pontszerző idén, mint a bal oldali játékos.