Carmelo Anthony bemutatja: nem kár melózni

2019. december 03. - Poolikutya

Where Amazing Happens. Az NBA mottója tökéletesen illik arra a jelenségre, ami mostanában történik: Carmelo Anthony hasznos és produktív játékosnak tűnik. Tovább megyek, egyelőre nem csak annak tűnik, de az is. Ez néhány héttel ezelőttig annyira elképzelhetetlennek tűnt, hogy muszáj még egyszer leírnom, mert nagyon győzködnöm kell magamat arról, hogy ez a valóság: Melo 2019-ben hasznos játékos a legerősebb kosárlabda-bajnokságban. Most komolyan, hogy jutottunk idáig?

cbs_sports.jpg

Carmelo Anthony játékát, személyét sok minden miatt lehet nem szeretni. Engem személy szerint az nem zavart, hogy nevetséges gondolatnak tartotta 2 éve azt, hogy neki a kispadról kellene jönnie. Minden játékos életében eljön az a pillanat, amikor azzal kell szembesülnie, hogy már nem olyan jó, mint fénykorában. Ki könnyebben, ki nehezebben fogadja ezt el, Anthony pedig az utóbbi csoportba tartozik. Amiért én nem kedveltem az elmúlt 5-6 évben, hogy makacsul ragaszkodott ahhoz a játékához, amivel korábban sikeres volt, s ennyi idő alatt sem tudta belátni, hogy a liga folyamatosan változik. Aki nem követi a trendeket, az nagy valószínűséggel lemarad. 

carmelo_ts_1.png

Anthony egy dologban mindenképpen ligaelit volt pályafutása érdemi részében: úgy tudott sok pontot szerezni, hogy közben magának csinálta meg a helyzeteit. Ebbe a játékba sokáig belefért az, hogy számolatlanul vállalja el a középtávoli kísérleteket is, ugyanakkor a 2014/2015-ös idény vízválasztó volt: ligaszinten a játékosok sokkal hatékonyabban kezdték el szerezni a pontjaikat, míg Carmelo visszaesett. Ebben az idényben sérülések is hátráltatták, mindössze 40 meccsen játszott, de ez nem magyarázat arra, hogy miért volt ugyanilyen rossz a hatékonysága a következő években is.

kozeptavoli_kiserlet_es_hatekonysag.png

Szokás a középtávoli kísérletekre úgy tekinteni, mint a megtestesült gonosz. Arról könnyen megfeledkeznek sokan (én is), hogy a középtávoli is csak akkor rossz, ha nem megy be. Ha valaki magas hatékonysággal képes értékesíteni ezeket a helyzeteit, akkor előnyt tud kovácsolni abból, hogy hatékonyan be tudja dobni ezeket. A matek továbbra sem hazudik, 3 még mindig több, mint a 2, és ha valaki 34%-kal be tudja dobni a triplát, akkor annak csak akkor éri meg nagyobb mennyiségben középtávolit vállalni, ha azt 51% fölött tudja értékesíteni.  (Ez is csak laboratóriumi körülmények között igaz, a pályán vannak ellenfelek, befolyásoló tényezők.) Anthony ettől fénykorában is messze volt, de a játék jellege megengedőbb volt vele.

anthony_a_ligaban.png

Anthony 5 éven keresztül mindig a 2. legtöbb középtávolit engedte el meccsenként, majd Oklahomában egy kicsit visszább lépett ezen a téren, és emiatt a hatékonysága is lezuhant. Houstonban tovább csökkent a kísérletei száma, és a 44 olyan játékos közül, aki legalább 3 középtávolit eldobott meccsenként, csak a 43. legtöbb kísérletet átlagolta. Ez az ábra – az előzővel együtt vizsgálva – rámutat arra, hogy mekkora ütemben csökkent a középtávoli dobások szerepe a játékban, miközben Anthony játékában megmaradt ez az elem. Kivétel a Rocketsnél töltött időszak, de ott talán még 10 meccsig sem húzta volna, ha nem mond le erről.

77091689_2521493311461193_298822542892728320_n.jpg

Két héttel ezelőtt robbant a bomba: a Portland adott egy esélyt neki. Elsőre úgy tűnt, hogy ez annyit ér, mint halotnak a csók. A gyengélkedő Trail Blazers kapott egy olyan játékost, aki legutóbb a 2013/2014-es idényben volt hasznos játékos. A Portland nyara érdekes volt, mivel a rosszabb napjain fakezű Harkless–Aminu duó helyére nem érkezett senki olyan, aki kezdő lehetne négyesben. Zach Collins aranyos és tehetséges srác, de neki egyrészt centert kellene játszania, másrészt nem kellene 4 hónapra megsérülnie. Ehhez még hozzáadódik, hogy a támadásban szintén nagy szerepet betöltő Nurkic helyett egy üres számokat hozó Whiteside játszik, McCollum az első 9 meccséből 6 alkalommal pocsékul dobott, így Lillard majd belerokkant abba, hogy ellensúlyozza a hiányosságokat. Egyszerűen kellett valaki, aki pontokat tud szerezni, a hatékonyság pedig másodlagos jelentőségű volt.

shotchart-horz.jpg

Anthony mutatói eddig csalókák, mivel 3 rossz meccs után hozott 3 olyat, amiért cserébe megkapta a Hét játékosa díjat. Az jól látható, hogy visszatért a középtávolikhoz, amiket magához képest ismét jó hatékonysággal szór be, ugyanakkor a gyűrű alól jelent igazán nagy veszélyt az ellenfélre. A játéka mégsem emiatt ad bizakodásra okot, hanem azért, amit a pályán mutat, de a statisztikák kevésbé tudják mérni: hajt, kapar, küzd. Látszódik rajta, hogy nagyon motivált, és talán rájött arra, hogy mit veszíthet azzal, ha nem változtat a játékán. Ez egyelőre nem a dobáskiválasztásában mutatkozik meg, hanem a hozzáállásában, és ez legalább annyira fontos. Azt sem szabad elfelejteni, hogy nem éppen a legnehezebb ellenfelekkel kellett farkasszemet néznie azon a 3 meccsen, de egy hónappal ezelőtt még azt is elképzelhetetlennek tartottam, hogy lesz még olyan a jövőben, hogy Carmelo Anthony hasznos NBA-játékosnak tűnik. Hogy tényleg az lesz-e hosszabb távon is, azt csak az idő dönti el.

 

Képek: CBS Sports, Twitter

Adatok: stats.nba.com, basketball-reference

A bejegyzés trackback címe:

https://hack-a-gm.blog.hu/api/trackback/id/tr7315336094

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.