Amikor egy csapat/játékos nem úgy teljesít, ahogy az elvárható volna, az edzők igen gyakran jutnak arra a döntésre, hogy változtatnak a rotáción, sokszor az első ötöst is érintve. Ekkor a kezdőből csere, cseréből kezdő lehet, vagyis sokkal többet bizonyíthatnak ezek a játékosok tőlük jobb/rosszabb képességűnek tartott ellenfelekkel szemben. (Mindehhez azt feltételezzük, hogy általánosságban a jobb játékosok kezdeni szoktak, bár ez is vitatható, hiszen a liga tele van specialistákkal és az év hatodik embere díjra várományosokkal is.) Ezúttal két olyan játékos kerül terítékre, akik ebben a szezonban egyaránt megtapasztalhatták, hogy milyen a kezdőkkel kifutni a pályára, illetve milyen a padról beszállva segíteni a társakat.

Az adatok elsődleges forrása az NBA hivatalos oldala, a számok 100 támadásra kivetítve értendőek. A két játékos neve rejtve marad a cikk végéig, ott viszont ugrólink vezet az arcképükhöz. 

A játékosok alapvető statisztikai mutatói:

Ezek a számok arról árulkodnak, hogy két rendkívül sokoldalú játékosról van szó. A bal oldali játékos remekül képes kiszolgálni társait, ugyanakkor a pálya másik végén nagyon sok személyi hibával dolgozik, ebben mindenképpen javulnia kell. A jobb oldali játékos lepattanózása kiemelendő.

Így alakulnak a dobásmutatók:

Itt gyakorlatilag mindenben sokkal jobban teljesít a bal oldali játékos. Ami igazán figyelemreméltó (nem szeretem ezt a kifejezést, mert nagyon túlszabályozott a helyesírása, abban sem vagyok biztos, hogy helyesen használtam - a szerző, aki nagyon elkalandozott a témától), hogy sokkal kevesebb vállalásból is több pontot tud összeszedni riválisánál. Egyikük triplázása sem éri még el azt a szintet, ahonnan már egyértelműen megéri ezeket a dobásokat elvállalni, ugyanakkor mindketten képesek lehetnek ebben fejlődni. A bal oldali játékos büntetőzése látványosan jobb, találóbb ugyanakkor a jobb oldali játékosét rossznak nevezni, noha azért ő is képes legalább alulról súrolni azt a határt, hogy ne legyen értelme szándékosan a vonalra küldeni.

Ezt mutatják a fejlettebb statisztikai mutatók:

A bal oldali játékos sokkal többet passzol, mindezt pedig az eladott labdák viszonylatában kifejezetten jól is teszi. Ahogyan ez, úgy a többi adat is megerősíti azokat a következtetéseket, amelyeket le lehetett vonni az általánosabb adatokból is, vagyis a jobb oldali játékos jobban pattanózik, nagyobb százalékban ér véget az ő kezében csapata támadása, ugyanakkor ezt pocsék hatékonysággal éri el. Az első három sorról pedig úgy érdemes beszélni, ha azt is megnézzük, hogy csapataik hogyan teljesítenek nélkülük a pályán:

Mindkét játékosról elmondható, hogy amikor parkettre lépnek, jobbá teszik csapatukat. A bal oldali játékossal kategóriákkal jobb együttese támadójátéka, továbbá hátul is jobbak vele, ezért is annyira fájó tőle a sok beütött fault. A jobb oldali játékos ugyan valamelyest visszaveti csapata előrejátékát (komoly összefüggésben lehet ez a nem túl fényes egyéni dobásmutatókkal is), védekezésben viszont meglepően sokat lendít jelenléte.

Az eddigi cikkekhez képest eltérően most szükségesnek találtatik a két játékosról külön-külön is hosszabban megemlékezni.Mindketten meccseik közel azonos hányadában voltak eddig kezdők, vagy érkeztek a cserepadról, ezért érdekes lehet összehasonlítani őket saját magukkal. Itt az adatoknál a feljebb lévő sor jelöli a kezdőként nyújtott teljesítményt, míg az alsó a csereként hozzátett produkciókat.

A bal oldali játékos:

Mindkét esetben ugyanannyi játéklehetőséget kapott 100 támadásra kivetítve, ugyanakkor kezdőként sokkal többet vállalhat. Teszi mindezt jobb hatékonysággal mind mezőnyből, mind pedig a triplavonalon kívül. Érdekes módon csereként többször jutott el a büntetővonalra, ráadásul akkor hatékonyabban is dolgozott onnan.

A kispadról érkezve sokkal jobban szedte a lepattanókat az ellenfél palánkja alatt, bár így is szép számokat képes produkálni az aktuális ellenfél kezdő  magasembereivel szemben. Nem csak ebben nehezítik meg ők jobban a dolgát, mivel ellenük a pályán kevesebb dobást tudott eddig blokkolni, cserébe sokkal több faultot is üt be kezdőként. Pozitívum ugyanakkor a több szerzett labda, melyekkel ellensúlyozni tudja az eladott labdák számának emelkedését.

Ez a táblázat árnyalja tán a legjobban, hogy mi a különbség kezdő és csere között az NBA-n. Amikor a kezdőben kapott helyet a játékos, sokkal rosszabb képet festenek róla a számok, ha az első három oszlop adataira támaszkodunk. Ami viszont dicséretes vele kapcsolatban, hogy a nagyobb szerep, a több labda és a jobb védők ellenére alig romlott valamit True Shooting-ban, továbbá a lepattanózását is szinten képes tartani.

Összességében elmondható róla, hogy egyértelműen kinőtte már a csere szerepét, kezdőként viszont még van hová fejlődnie. Erre természetesen meg is van minden esélye, ehhez viszont első körben jobban oda kell figyelnie arra, hogy ne üsse ki magát hosszú percekre a mérkőzésekből.

A jobb oldali játékos:

A padról érkezve kicsivel kevesebb idővel gazdálkodhat, ugyanakkor száma kategóriákkal jobbak ebben az esetben. Amíg kezdőként borzasztó hatékonysággal dobott mezőnyből és a büntetőből is, addig csereként érkezve egy teljes más, sokkal jobb játékos képét festi. Triplakísérleteinek száma sokkal nagyobb, amikor a padról érkezik, ugyanakkor hatékonysága így még rosszabb is ilyen távolságból, talán még nem kellene erőltetnie a játék ezen elemét.

Amikor csereként lép pályára, sokkal kevesebb kevesebb lepattanót szerez meg, függetlenül attól, hogy a pálya melyik végén kell megharcolni a lecsurgókért. Cserébe kicsit hatékonyabban veszi ki a részét a játék szervezéséből, továbbá több labdát szerez, több dobást blokkol.

Kezdőként védekezésben (98,3 DEFRTG), csereként pedig támadásban (104,5 OFFRTG) hoz idén nagyon jó számokat, mindkét kategóriában egyszerre eddig nem tudott jól teljesíteni. Csereként  feljavult a hatékonysága, bár még mindig nem nevezhető jónak, ugyanakkor ennek is köszönhetően nagyobb százalékban ér véget nála egy támadás ilyenkor, mint amikor a kezdőben kap helyet.

Összességében jót tesz játékának, ha csereként érkezhet, ugyanakkor sokat ront az összképen az ilyenkor elvállalt sok tripla, melyek kifejezetten rossz arányban esnek neki be. Képességei alapján lehet még belőle kezdő játékos, ehhez viszont jobb hatékonyság és kiegyensúlyozottabb teljesítmény szükségeltetik tőle.

Konklúzió (és amit még érdemes tudni):

A bal oldali játékosnak nehezebb dolga van az ellenfél kezdői ellen, ugyanakkor eddig elég szépen helyt tudott állni így is, a fejlődésének mindenképpen jót fog tenni, hogy erősebb ellenfelek ellen is bizonyíthat. A jobb oldali játékos borzasztóan kezdte a szezont azt követően került a kispadra. Ez összességében jó döntésnek tűnik, ugyanakkor a képességei megvannak hozzá, hogy ismét kezdő lehessen. 

Szereposztás:

Bal oldali játékos, jobb oldali játékos